Tengerparton nyaraltok, Te pedig már terhes vagy? Nyugodtan nézegetheted a víz alatti világot sznorkelezés közben, ha a következő szabályokat betartod.

Ha már tilos terhesség alatt a búvárkodás, legalább ott van a sznorkelezés! Először is, kismamaként még több vizet kell innod, mint általában, ha pedig forró égövi országba mész, fejeld meg a szokásos vízmennyiséget még egy fél literrel legalább. A védőnői ajánlás egyébként is két és fél, három liter víz, ezt kell még tovább überelni a tengerparton. A terhesség alatti fejfájás a legtöbb esetben a vízhiány jele, ne várd meg ezt a figyelmeztető jelzést, igyál!

A leégésre, napszúrásra is fokozottan kell figyelned, érdemes vékony shortie-ban vagy teljes neoprénben sznorkelezni, ami takarja a hátadat, felkarodat és lábszáradat. Mivel nem szedhetsz be akármilyen gyógyszert, ezért még jobban ügyelj arra, hogy ne lépj bele semmibe, egy mérgező sziklahal, tűzhal, medúza csípés most igazán nem hiányzik!

Sznorkel light

Az egyik legfontosabb szabály, amit be kell tartanod, az az, hogy sajnos nem tarthatod vissza a lélegzetedet és emiatt nem is úszhatsz le, csak a felszínről tudsz nézelődni. Ennek oka az, hogy terhesség alatt a magzatnak biztosítani kell a folyamatos oxigénellátást, ártalmas neki, ha percekig visszatartod a levegődet. A Youtubeon persze lehet látni mélyre alámerülő terhes nőket, de számos más bolondot is találhatsz, akiket nem érdemes követni, méghozzá azért nem, mert nincsenek minden részletre kiterjedő orvosi tanulmányok a témában, hogy hány percig és hány méterre lehet még lemerülni anélkül, hogy a magzat károsodjon. (Valahogy nincs sok önként jelentkező az ilyesmi kutatásokra…) Megéri tehát leúszkálni visszatartott levegővel? Na ugye, persze hogy nem.

(fotó: Ben Welsh)

Amire még érdemes odafigyelned, az az, hogy ne vidd fel túlságosan a pulzusodat, de szerencsére a sznorkelezés úgysem az a sport, ahol gyorsúszásban kellene haladni. Ha áramlatot érzékelsz, ússz közelebb a parthoz vagy a korallokhoz, és vigyél magaddal sípot is, hogy ha esetleg elfáradnál vagy bármi gond lenne, tudj segítséget hívni. (Érdemes párban sznorkelezni pont emiatt) Ha kiértél, azonnal vonulj árnyékba, és kend be magad naptejjel!

Mivel az élővilág legszebb és legszínesebb része a felső pár méteren található, ezért így is gyönyörű dolgokat fogsz látni a bohóchalaktól kezdve a polipokon át tűzhalakig és akár a teknősökig. Persze attól függ, hol merülsz, ez egy dahabi “menü” volt, Thaiföldön akár szelíd szirticápákkal is találkozhatsz, még csak merülnöd sem kell!

Jó sznorizást kívánunk!

(A leírt tanácsok, kizárólag oktatói ajánlások és nem orvosi vélemények.
Így, ha komolyabb problémád van mindenképp keresd fel orvosodat.)

Megesik, hogy a menstruáció kezdete pont a búvártúra kezdetére esik. Szerencsére az a nézet, hogy menstruáció alatt nem lehet vízbe menni, már rég idejét múlta, a mai tamponokkal pedig a búvárkodásnak sincs semmilyen akadálya.

Görcsök esetén érdemes fájdalomcsillapítót bevenni, ha nem javul a helyzet, akkor pedig kihagyni egy-két merülést, de egyébként nyugodtan lehet a “nehéz napokon” is búvárkodni.

Közhiedelem, hogy a menstruáló nőt esetleg megtámadhatja egy cápa. Nos, a cápáktól nem kell tartani, mert egyrészt merülés alatt nincs túl nagy menstruációs vérveszteség, másrészt az is a test belsejében történik, neoprén ruhával védve, harmadrészt a cápák igazából nem a vért, hanem a belsőségeket szeretik. Negyedrészt pedig egy búvár örül, ha cápát lát, akár menstruál, akár nem!

Egészségügyi tipp: minden egyes merülés előtt és után tamponcsere, így aztán nem kell tartani semmiféle fertőzésveszélytől sem. A merülőhelyeken egyébként is az átlagosnál is tisztább a tengervíz, különben nem élnének meg a tengeri élőlények és korallok, amelyek miatt búvárkodunk.

Korabeli tamponreklám búvárkodó nőknek

Jó búvárkodást, csajok, irány a tenger!

(A leírt tanácsok, kizárólag oktatói ajánlások és nem orvosi vélemények.
Így, ha komolyabb problémád van mindenképp keresd fel orvosodat.)

Hogy miért imádják a Titánok annyira Dahabot?

Azért, mert csendes, nem turistákkal túlzsúfolt hely, főleg búvárok és szörfösök járnak ide. Azért is szeretjük Dahabot, mert nagyon klassz a Lighthouse búvárbázis, a személyzet kedves, profi, továbbá többek állítása szerint itt lehet egész Egyiptomban a legfinomabbakat enni. Azért is szeretjük, mert nincs a tengerpart szállodánként felparcellázva, mint például Hurghadán, így nyugodtan lehet nézelődni a hosszú parti sétányon. Azért is szeretjük, mert kísérőknek is ideális Dahab: elég egy sznorkelszettet felvenni, és rögtön a bázis előtt, viszonylag sekély vízben lehet nézegetni a csodaszép korallokat. Az időjárás is klassz, mert hiába van a hőmérséklet harminc felett, az év 365 napjából 300 napon fúj a hűsítő szél. És végezetül azért is imádjuk Dahabot, mert a Vörös-tenger legszebb és legváltozatosabb víz alatti élővilágát vonultatja fel, ami még parti merülésekkel elérhető!

Vasárnapi megérkezésünk után többen azonnal sznorkelszettet ragadtak, hogy a Lighthouse reef előtt csobbanjanak egyet és körülnézzenek a víz alatt. Már rögtön az első nap a Lighthouse bázis “háziteknőse” köszöntött bennünket, többen most láttak életükben először vadon élő teknőst.

A második napi check dive is a Ligthouse reefnél történt, a változatos és színes korallok, tűzhalak, tűhalak, maszkos gömbhalak és ezernyi halfajta között.

Kedden következett az Eel garden, amely arról nevezetes, hogy a kb. 10-15 méter mélyen fekvő homokos aljzaton több száz tengeri csőlakó angolna nyújtogatja a nyakát táplálékra vadászva. A legjobb egy vonalban megközelíteni őket, hogy mindenki megcsodálhassa őket, mielőtt gyorsan visszabújnának a homokba. Az Eel gardennel vigyázni kell, mert nem megfelelő időben nagy lehet a sodrás, ezért is fontos, hogy minden esetben tapasztalt vezetőkkel merüljünk, vagy ha kettesben szeretnénk, akkor is kérdezzük ki valamelyik búvárbázis véleményét a dologról!

Délután az The Island merülőhelyen csobbantunk, amely csodálatos korallszigetek közötti úton visz keresztül, hatalmas agykorallokat, anemónák között megbújó bohóchalakat, gömbhalrajokat és fantasztikus tájakat láthatunk, aki szereti a változatos víz alatti formációkat és a 3d-t, annak el kell jönnie ide!

Másnap következett Um sid és a Muray garden, amelyekhez dzsipre pattantunk, és délre vettük az irányt. Az árnyékban a kitikkadt búvárokat karkadé, a hasfájósokat a beduin zsályatea, a Marmaria várta. Már a sekély vízben is találtunk bohóchalakat, gömb- és sünhalakat, dobozhalat, sőt, polipot is.

Csütörtökön jött a várva várt Blue Hole, El Bells, majd a Canyonok. A Blue Holenál szerencsénkre nem volt nagy tumultus, az El Bellsnél kezdtük a merülést, odafelé menet megnézhettük azoknak a tábláit, akiknek nem sikerült túlélniük a Blue Hole-béli Arch-átúszást. A mi csapatunkból természetesen senki sem próbálkozott, így csak fentről néztünk le a 110 méteres lyukba, amely egy korallzátony közepén keletkezett, hogy hogyan, azt senki sem tudja.

A Blue Hole nevezetessége, hogy a hatalmas természetes kürtőben 54 méteren található egy kb. 30 méteres átúszható alagút, amelyet rendszeresen próbálnak búvárok átúszni, nem csupán palackkal, de szabadtüdővel is. A múltban rengeteg baleset volt abból, hogy tapasztalatlan búvárok monopalackkal indultak neki, túl gyorsan süllyedtek aztán pedig nem tudták megállítani az ereszkedést, ezért ma már ha valakit monopalackkal látnak próbálkozni, azonnal megbüntetik – a búvárbázist is, ahonnan érkezett. A sok emléktábla jelzi, hogy a Blue Hole nem játék, alaposan fel kell a megmerülésére készülni. A Blue Hole merülőhelytől nem messze található El Bells arról a 30 méteres függőleges sziklahasadékról kapta a nevét, amelyen leereszkedve a búvárpalackok falhoz verődése csengő hangokat ad.

A Canyon merülőhely a búvárok egyik nagy kedvence, csodás merülés volt, fantasztikus víz alatti tájakon.

Túl hamar elérkezett a péntek, amikor is hajóval mentünk el Gabr El Bint merülőhelyre. Bár reggel nagyon szelesnek tűnt az idő, a hajó védett partszakaszokon különösebben nagy hullámzás nélkül egy óra alatt érte el a merülőhelyet. A napi “zsákmány” krokodilhal, rája, és különleges tengeri csigák voltak – persze csak néztünk is fotóztunk! A hajós ebéd után újabb merülés következett, egy pici áramlattal.

Két éjszakai merülést is szerveztünk, a másodikon sikerült az első napi sznorkelezésnél látott állcserepes teknőssel találkozni – mivel épp aludt a sziklaodujában, ezért épp csak megnéztük, igyekeztünk nem felkelteni őkelmét. Rengeteg vadászó tűzhalat, a sekélyebb részeken bóklászó hatalmas sünhalat, spanyol táncost és kőhalat láttunk a lámpafényben, azt eloltva pedig a fluoreszkáló apró planktonokat is.

Az egynapos no fly time miatt még szombat reggelre beszuszakoltunk közkívánatra egy merülést, így búcsúztunk el Dahabtól.

Utolsó nap este pedig sort kerítettünk a frissen végzett kezdő és a haladóbúvárok avatására is.

Xénia, Zoli és Miki sikeres kezdő búvár vizsgát tett, míg Mira gyakorlati búvárvizsgáját csak egy fogfájás akadályozta meg, de minden mást remekül teljesített.
A haladó búvárok Bálint, Tamás és Balu is sok tapasztalattal és a végén egy eredményes vizsgával térhettek haza a túráról.
Gratulálunk nektek!

Az egy hetet a szuper kiszolgálás, a csodálatos merülőhelyek és a fantasztikus társaság tette nagy élménnyé – köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Jövőre veletek ugyanitt!

Következő egyiptomi túránk az északi roncs-szafari lesz, augusztus 16-23-ig!

A 2014-es év Titán Búvárának
ajánljuk sok szeretettel! 

Búvárkodás során mindenki a nagyobb tengeri élőlényekre kíváncsi, és körülbelül a “méret a lényeg” elvek alapján merül. Pedig az apró részletekben rengeteg szépség rejlik! Méltatlanul elhanyagolt látványosságok például a tengeri csigák, amelyek esetében sokszor szakavatott szem kell ahhoz, hogy ne ússzunk el csak úgy felettük hanem észre is vegyük őket. Szerencsére az egyik Titán Búvár oktató, Bolgár Attila híres arról, hogy bármilyen apró csigát észrevesz, ha vele merülsz, biztosan rácsodálkozol Te is egy-két csodás csigára.

Tengeri csiga tények

A tengeri csigák növényevők és/vagy planktonokon és a tengerfenéken található rothadó táplálékon élnek. Legtöbbször korallokon vagy köveken, sziklákon látni őket, mivel nem mozdulnak, ezért nehéz észrevenni őket.

Mivel elég lassúak, ezért sok élőlénynek nyújtanak táplálékot. Rákok, halak, de akár az ember is veszélyt jelent rájuk.

Több ezer csigafajta van, és a kutatók szerint még számos további felfedezetlen faj él a tengerben. Méretük alapján lehetnek pár miliméterestől egészen harminc centiméteresekig is, nagyon változatos színekben és formákban bukkanhatunk rájuk.

A tengeri csigák hermafroditák, ami azt jelenti, hogy egyszerre hímek és nőstények is, a szaporodás számukra tehát nem túl bonyodalmas. Sajnos a tengeri csigákat nemhogy megeszik egyes tájakon, de még hagyományos gyógyszereket is készítenek belőlük a távol keleten, mert úgy gondolják, gyógyhatással bírnak.

Top 10 legszebb tengeri csigafaj

Nudibranch

Cyerce nigricans

Nembrotha Kubaryana

Chromodoris lochi

Chromodoris reticulata 6 – Chromodoris reticulata

Nembrotha Cristata

Elysia crispata

Hypselodoris apolegma

Philinopsis gardineri

Glaucus atlanticus

A csigák ötven árnyalata

Az alábbi videóban a dél-afrikai Sodwana öböl különleges csigáit láthatod:

A Vörös-tengeri merülőhelyek a világ legjobbjai között vannak számontartva, de hiába mész el búvártúrára, ha bekapsz egy jó kis hányós-fosós betegséget, és emiatt nem tudsz merülni. A következőkre figyelj nagyon oda, hogy zökkenőmentes legyen a túrád, és ne a wc-ben, hanem lehetőleg a tenger alatt tölts el több időt.

(Az alább leírt tanácsok, kizárólag oktatói ajánlások és nem orvosi vélemények.
Így, ha komolyabb problémád van mindenképp keresd fel orvosodat.)

Hasmenés, hányás – kerüld el a híres egyiptomi hányós-fosós betegséget!

Először is, mitől lehet elkapni a híres egyiptomi hányós-fosóst? A legfőbb ok az, hogy a folyamatos vízhiány miatt a gyümölcsöket és zöldségeket szennyezett vízzel öntözik, és a legtöbb helyen csapvízzel mossák meg ezeket, mielőtt felvágnák és feltálalnák neked salátának. Ezért az első biztonsági szabály így szól: soha ne egyél gyümölcs- vagy egyéb salátát. Igen, jól néz ki a grillezett csirke, hal meg rántott husi mellett, de akkor se edd meg. Mint ahogy – ezt mondani sem kell – csapvizet is tilos inni, fogat is ásványvízzel moss!
Természetesen ez a szabály kicsit módosul a hajós búvárszafarikon. Hiszen ott a gyümölcsök és a sima zöldségeket biztos hogy tiszta vízzel mossák meg. De a salátát ott sem javasoljuk fogyasztásra.

Akkor most nem lehet gyümölcsöt vagy zöldséget enni ha nem hajós szafarira megyek? Szerencsére ehetsz, vedd meg a zöldségesnél, most meg ásványvízzel és nyugodtan megeheted. Dinnyét is, mangót is, banánt is, bármit amit csak szeretnél! A salátaleveleket messziről kerüld, mert képtelenség őket rendesen lemosni.

A dahab-i Light House búvárbázison odafigyelnek arra, hogy mit főznek, ott biztonságos az étkezés – persze a salátáért itt sem vállalunk garanciát!

Mi van, ha már elkaptad?

A betegség általában gyomorfájással és hascsikarással kezdődik, aztán hasmenés és rosszabb esetben hányás követi. Az elején nem kell percenként wc-re rohangálni, csak épp a megszokott állag változik meg, de elég durván…

A gyomorfájást nagyszerűen enyhíti a helyi Marmaria beduin zsálya-tea, az íze nem mindenkinek jön be, de jól működik, “már úgyis mindegy” alapon érdemes meginni pár csészével belőle.

Utána következik a helyi nagyágyú, amire mindenki esküszik, ez az Antinal, amely belsőleg fertőtlenít, ráadásul egyiptomi gyártmány, ők pedig csak tudják, mi a dörgés. Sokan számoltak be arról, hogy az Európából hozott dolgoknál sokkal jobban működik, ezért érdemes kipróbálni. Várandósok nem szedhetik, ők maradhatnak a jó öreg széntablettánál, ami nem minden alkalommal állítja meg a dolgokat, de legalább szép szénfeketére festi őket

Fülgyulladás

A sok merüléstől a sós víz felpuhítja a fület, amelyen emiatt könnyebben megtelepednek a baktériumok, ez pedig fülfájáshoz és fülgyulladáshoz vezet. Minden merülés után öblítsd ki édes vízzel a füledet! Vigyázat! Hiába öblögeted lelkesen a búvárbázis zuhanyzós vizével, ha az szintén sós vagy félsós! Palackozott vízzel öblíts, mert a legtöbb helyen még a szállodában is enyhén sós a csap víz. Miután az öblítés megtörtént érdemes megszárítani a füledet erre használhatsz akár hajszárítót is vagy törülközőt viszont akkor csak a füled külső részeit szabad szárazra törülni. A lényeg, hogy lehetőleg a füled belsejébe ne nyúljál még fülpiszkálóval sem, és nem kell a fülzsírt eltávolítani hisz az védő hatással van a külső hallójáratra.

Egyiptomi gyártmány az Otal-csepp: ha érzed, hogy valami baj van, akkor cseppents először az egyik, majd a másik füledbe, de mindkét fül esetén várj legalább 5 percet, addig tartsd oldalra a fejed, hogy hasson a szer.

A másik csodaszer a Magyarországon kapható Otogutta Borica (bórsavas fülcsepp) névre keresztelt fülcsepp. Ennek elkészülése egy napig tart és a patikákban lehet megrendelni.

Míg a Otal egy olajos fülcsepp amit akár merülés előtt is érdemes becseppenteni a fülünkbe (a parafinolaj is ilyen, hisz) ezzel is egy olajos védelmet adunk a merülés előtt a fül belső felületének. Az Otogutta Borica egy alkoholos tehát szárító hatású készítmény, így annak használatát inkább merülés után javasoljuk.

Fejfájás

A fejfájás egyik oka a nem kielégítő légzés miatti CO2 felgyülemlés a szervezetben a második számú oka, hogy nem iszol elég vizet, és itt el is érkeztünk a következő ponthoz:

Kiszáradás

Az ajánlott napi vízmennyiség két-három liternél kezdődik. Figyelj oda, hogy valóban meg is igyál ennyit, főleg merülések előtt és után töltsd fel magad folyadékkal. Ha nem akarsz a kelleténél több palackot venni és utána a szemétbe dobálni akkor, vehetsz nagyobb kiszerelésűeket – 6 litereseket – és tárolhatod a szállodai hűtőben őket. Az alkoholfogyasztás nem számít bele a napi folyadékmennyiségbe, mert az alkohol szárít, ráadásul másnapos is lehetsz tőle, szóval csak óvatosan és amúgy is csak akkor fogyaszthatsz alkohol tartalmú italokat ha aznap már nem merülsz. A folyadék hiány miatt nem egy búvár szédelgett már merülés előtt vagy érezte rosszul magát merülés alatt csak azért, mert ezt az egyszerű szabályt (min. 3 liter/nap) nem tartotta be. Ha megy a hasad vagy hánysz, pláne rengeteget kell innod, különben kiszáradsz és mehetsz infúzióra. Ha a merülések alatt rossz fizikai kondícióban vagy, akkor a dekompressziós betegség is hamarabb előjöhet! Ha gyomorproblémád akkor mindenképp, de amúgy is érdemes sót és egyéb ásványi anyagokat tartalmazó keveréket keverni a vízbe, vagy izotóniás italokat inni, hogy pótolva legyenek a kiürült dolgok a sok folyadék bevitel miatt.

Leégés

Főleg a férfiak utálják kenegetni magukat naptejekkel, aztán meg (titokban) sírnak, ha jól leégnek egy nap után. Az Egyiptomi nap “nem ugyanaz”, mint a magyarországi, minden merülés után kend be magad alaposan. A környezet tudatos gondolkodás viszont megkívánja hogy lehetőleg vízbe menetel előtt legalább egy órával kend be magad, így a krém felszívódik és nem a tengert szennyezi.
Figyelj oda a tarkódra is, mert ha leég, akkor a jacket könnyebben ki fogja dörzsölni a bőrödet, ami eléggé fáj, ha belemész a sós vízbe. Vigyél feltétlenül napszemüveget és főleg ha kopasz vagy, valamilyen fejkendőt vagy kalapot magaddal a napszúrás ellen!

Tengeribetegség

A hajó mozgása és a hullámzás igen komoly rosszullétet okozhat azoknál a búvároknál akik gyomra nehezen bírja.
Természetesen egy búvártanfolyamon megtanítjuk hogy ilyenkor sosem szabad zárt térben lenni. Ki kell menni a szabadra, méghozzá a hajó olyan részére ami kevéssé imbolyog. Ez legtöbbször a hajó közép vonalában található. Ilyenkor az is használ ha a távolban keresünk egy fix pontot és azt nézzük.
Megjegyezném, hogy érdemes ki próbálni a hajó orrát is ilyenkor. Igaz hogy hullámzásban az liftezik a legjobban, de ott látod hogy mi fog következni, hogy fog mozdulni a hajó. Sőt a hajóorrban a legjobb a levegő is.
Ha tudod hogy érzékeny a gyomrod akkor már indulás előtt, be lehet venni egy fél Dedalont. De a Dedalonnal csak óvatosan hiszen ez a gyógyszer egy kicsit elbódítja az embert és ez nem összeegyeztethető a búvárkodással.

Másik remek gyógyszer a Dramenex amit szintén Egyiptomban lehet megvásárolni. Vagy választhatod a hatóanyagában a Dramenexel azonos Emetrex gyógyszert is.
Mostanában inkább ezt lehet kapni kint.
Ha nagyon nem bírod a hajózást és hánynod kell, akkor legjobb ha ezt a WC-n teszed. A hajókorláton áthajolni veszélyes, mert könnyen ki lehet esni. Mindig jelezd a társaidnak hogy rosszul vagy és segítsenek neked, vigyázzanak rád!

Ha pedig bármi miatt nem érzed jól magad akkor ne feledd a legfontosabb szabályt, merülni sosem kötelező. Hagyd ki az éppen aktuális merülést és csak akkor merülj újra ha rendbe jöttél!

“Lehet-e terhesen merülni? Már befizettem a búvártúrát!!!”

Nem, sajnos nincs jó hírünk a búvárkodni vágyó kismamák számára:

a terhesség alatti búvárkodás szigorúan tilos!

Persze vannak sztorik hogy valaki három hónaposan mekkora jót búvárkodott és semmi baja nem lett a magzatnak, a helyzet azonban az, hogy kutatásokkal és kísérletekkel (nem terhes nőkön, hanem szerencsétlen birkákon kísérleteztek) igazolták, hogy a búvárkodás közben a vérbe kerülő nitrogén súlyos rendellenességeket okoz a magzatban. Persze, jön az ötlet, hogy akkor oxigénnel lehetne merülni, nem igaz*? Sajnos nem, mert a túlzott oxigénfogyasztás a magzatnak mérgező, és vakságot okoz. Ez van, ki kell várni ezt a kilenc hónapot valahogy.
* Tiszta oxigénnel és nitrox keverékkel egyébként is csak bizonyos mélységig lehet merülni (terheseknek egyáltalán nem lehet merülni)

Nem tudtad, hogy terhes vagy és búvárkodtál!

Ne pánikolj! Ha még nem derült ki, hogy terhes vagy és úgy merültél akkor még a terhasséged az első trimeszter első felében van, és ilyenkor még nagy eséllyel nem ártottál a magzatnak.
DE ha ezen idő alatt kiderül vagy tudod már hogy terhes vagy akkor semmiképp ne merülj!

Viszont jó hír: sznorkelezni terhesség alatt lehet! Persze csak kikötésekkel…
Olvasd el cikkünket itt »»»

(A leírt tanácsok, kizárólag oktatói ajánlások és nem orvosi vélemények.
Így, ha komolyabb problémád van mindenképp keresd fel orvosodat.)

Érdekel a roncsbúvárkodás? Akkor a búvár készségek mellet a roncsok történetéből is érdemes jól felkészülnöd.
Nem árt tudnod, hogy tudd mit fogsz megmerülni, és mi annak a roncsnak a története, hogyan süllyedt el, miket érdemes megnézni rajta, és milyen veszélyeket rejt az ottani roncsmerülés, búvárkodás.

Új roncsbúvár cikksorozatunk ehhez szeretne egy kis segítséget adni.

Ha a vörös-tenger északi részén búvárkodsz,

akkor a Thistlegormot ne hagyd ki!

Angliában 1940-ben épült kereskedelmi teherhajóként. A II. Világháborúban már hadianyag utánpótlást szállított főként Afrika északi részére.
Ezt a szövetséges utánpótlást szállító teherhajót 1941 Október 6-án egy hazafele tartó német repülőgép süllyesztette el.

1950-es években Cousteau fedezte fel. Hatalmas méretei mellett, a Thistlegorm a fedélzetén található tehergépkocsik, motorbiciklik, vasúti kocsik, mozdonyok, gumicsizmák és lőszerek miatt a mai napig nagyon közkedvelt merülőhely.

Aki búvárkodott már rajta, újra és újra visszavágyik, hogy ismét megmerülhesse, megnézhesse a vörös-tenger egyik leglátványosabb roncsát.

Könnyű roncs, hisz kis mélységben helyezkedik el így akár kezdő búvárként is könnyen merülhető. A tapasztaltabb búvárok pedig egyszerűen megközelíthetik a belső részeket is, hiszen a rakodó nyílásokon akár egy egész csapat le tud egyszerre merülni, és a belső részeken több csoport is elfér.

Az egyetlen hátránya talán az, hogy legtöbb merüléskor csak erős áramlásban kötél mentén tudnak a búvárok lemenni a roncshoz, hiszen a roncs a nyílt tengeren fekszik.

Tipp:
Ha teheted mindenképp minimum 3 merülésre állj meg ennél a roncsnál, hiszen még 2 merülés is kevés ahhoz hogy teljesen bejárd.

Érdekel élőben is?

Akkor tarts velünk egy északi roncs szafarin ahol a színes korallzátonyok mellett az egyik legfontosabb merülési célpont a Thistlegorm roncs lesz.

Íme egy rövid cikk, hogy semmit ne maradjon otthon az iratok közül sem, ha búvárkodni mész:

1 • Úti okmányok

Ha külföldi merülésre készülsz minél előbb tájékozódj hogy oda milyen úti okmányok szükségesek. Elég a személyi igazolvány (csak kártya alapú), vagy esetleg útlevél szükséges a belépéshez.

Útlevél

Természetesen legyen érvényes útleveled, hisz e nélkül nem tudsz elindulni. De kevesen tudják hogy a lejárati idő is fontos. Mindenképp vesd össze a hazaérkezés dátumát a lejárati idővel is. Egyiptomban például a hazaérkezés után még fél évig érvényesnek kell lennie az útlevelednek.

Személyi

Az unió tagállamaiban, illetve azon országokban amikkel Magyarországnak van ilyen megállapodása, elegendő ha csak személyi igazolványt viszünk magunkkal.
Triviálisnak tűnhet, de hidd el nekem nem jó érzés a Horvát határról visszafordulni mert nem ellenőriztük, hogy mikor járt le a személyink.

Vízum

Bizonyos országokba Vízum kötelezettség is van, így arról is az adott ország nagykövetségi vagy konzulátusi weboldalán érdeklődhetsz.
Vízum esetén, ha Magyarországon az adott ország nagykövetségén kell megkérni, akkor ezt a procedúrát minél előbb kezd el hisz az ügyintézés nagyon elnyúlhat. 1 hét – 1 hónap.
Persze vannak olyan országok ahol a határon való belépéskor tudsz vízumot igényelni. Ilyen például Egyiptom és Thaiföld is.

Egyiptomban 2015-ben továbbra is, – a híresztelésekkel ellentétben – a reptéren tudod megvenni a vízumot, ami egy hónapig érvényes és 25 USD-ba kerül, kell egy alább látható igényló lap, amit a reptéren tudsz szerezni és persze kell egy üres lap az útleveledbe.

(Érdemes dollárt vinni mert igaz hogy euróban is fizethetsz de akkor is 25EUR-t kérnek, – vagy csak nekem nem volt szerencsém   ).
A Shinai félszigetre nem kell vízumot fizetni! Viszont ebben az esetben nem mehetsz a Sharm el Sheik-től nyugatra lévő területekre (pl: Kairó vagy a Thistlegorm).

Thaiföldön szintén a belépéskor kapod a vízumot. A thai turista vízum ingyenes és 30 napig szól, ha repülővel érkezel nincs gond mert megkapod a 30 napos turista vízumot, de ha valamelyik környező országból léped át a határt akkor csak 15 napos vízumot adnak ingyen, így ha ennél többet szerenél maradni akkor érdemes úgy szervezned az utazásod hogy menet közben egyszer akár csak pár percre is de át kell menned a határon (legtöbben Búmát választják erre a célra.)

2 • Búvár iratok

Búvár igazolvány

Búvárkodhatsz-e igazolvány nélkül?
Ha Te végzett búvár vagy, akkor azt igazolnod kell. Erre való a Búvárigazolvány, amit minden búvárbázis el szokott kérni és a merülési nap, vagy hét végén szokták visszaadni.
Ha nem tudod igazolni hogy megfelelő végzettséged van, tehát nem tudod felmutatni az ezt igazoló búvárkártyát, akkor csak egy próbamerülésen vehetsz részt.
(A próbamerülés vagy discovery dive alatt pedig egy oktató fogja a palackodat (jó esetben egy oktató csak egy próbamerülővel merül), kis mélységben (max 5m) és rövidebb ideig. Ez gyakorlatilag csak egy bevezetés a búvárkodásba.)

+1 Tipp: Fényképezd le az igazolványod mind két oldalát, és küld el magadnak mail-en, így ha véletlenül ellopják a cuccodat legalább neten keresztül meg tudod mutatni.

Sok szervezetnél van internetes rendszer is, így ha nincs nálad az igazolványod, akkor is a helyi bázis fel tud menni az adott oktatási szervezet weboldalára és onnan le tudja kérdezni a minősítési szintedet.

Specialitás minősítő igazolvány

Speciális környezetben való búvárkodáshoz, vagy speciális búvár felszereléssel való merüléshez külön tudás és gyakorlat szükséges. Ezek megszerzését igazolják a búvár specialitás minősítő igazolványok.

Ilyen speciális környezet (a teljesség igénye nélkül) pl egy roncs, vagy a jégalá merülés, és ilyen külön elsajátítandó eszköz közé tartozik a szárazruha, a Nitrox gáz és a DPV (vízalatti vontató) is.

Mi a Titán Búvár Iskolában azt tanítjuk hogy a biztonságos merülés érdekében, minden specialitást külön meg kell tanulni, és biztonságos keretek között gyakorolni kell. (Véleményünk szerint UEF rendszerében nincs felesleges pénzlenyúló specialitás.)
Tapasztalatunk alapján, a búvár specialitás igazolványt rekreációs szinten nem szokták elkérni a bázisok.
De ha te Nitrox keverékkel szeretnél merülni, akkor kell hogy legyen Nitrox végzettséget igazoló kártyád és azt minden bázis el szokta kérni.

Merülési napló

Te tudod pontosan mennyit merültél?
Azt vettük észre, hogy a legtöbb búvár nem igazán tölti ki a merülési naplóját vagy nincs is neki. Ez nem igazán jó gyakorlat. Könnyen el lehet szállni a merülések számával, ha nem tudod pontosan mennyi is az annyi.
Vidd magaddal a naplódat is, hiszen a merülési naplót is sok helyen elkérik, hogy ellenőrizzék Te mikor merültél utoljára és milyen tapasztalatod volt eddig.
Thaiföldön (bizonyos bázisok), ha egy évnél régebben merültél, akkor megpróbálnak eladni neked egy felfrissítő tanfolyamot, és csak ez után engednek normálisan merülni.
Másrészről ha szeretnél újabb és újabb tanfolyamokra jelentkezni, akkor az oktató is kérheti hogy igazold a tanfolyamra való jelentkezés minimális merülés számát.

A merüléseid nyilvántartására már léteznek LogBook app-ok is amit a telefonodon tudsz futtatni.

Ha nagyon nem szereted írni a merüléseket, akkor a merülés nyilvántartó kártyát neked találták ki.
Ilyen igazoló kártyát, akkor vásárolhatsz magadnak, ha már lemerülted a rajta szereplő számot. Így ha neked bizonyos merülési szám (100+) után nem fontos, hogy tudd hogy mennyi merülésed van, akkor egy ilyen kártyát vigyél csak magaddal.

A merülési naplóról ITT olvashatsz többet »»»

Búvár orvosi igazolás

Sok helyen kérik, hogy legyen érvényes orvosi igazolásod arról, hogy merülésre alkalmas vagy.
A UEF napló utolsó lapján van is erre megfelelő hely, amit a háziorvossal ki tudsz töltetni és magaddal tudsz vinni.
De ha komolyabb vizsgálatra van szükséged akkor a Baromedical vizsgálatát javaslom (cca. 10 000Ft), hisz itt kifejezetten búvár szempontból fognak megvizsgálni. A vizsgálat után pedig az itt látható műanyag kártyát kapsz, ami egy évig érvényes.

Miért kell évente orvosi vizsgálaton részt vennie egy búvárnak?!

Magyarországon a búvárkodás sport tevékenység. Így a sport törvény vonatkozik rá. A sporttörvényben pedig benne van, hogy minden sportolónak kötelező évente orvosi vizsgálatra menni.
A biztosítók feltételei között pedig elsőként megemlítik, hogy be kell tartani az MBSZ (Magyar Búvár Szakszövetség) szabályzatát. Az MBSZ-re pedig vonatkozik a sport törvény.

Vannak helyek ahol ilyen papír nélkül nem is szállhatsz hajóra.
Véleményem szerint pedig nem árt ha az ember legalább évente egyszer elmegy egy orvoshoz.

Biztosítási kötvény

Búvártúrára elengedhetetlen, hogy kössél biztosítást.
Ezt ma már könnyen meg tudod kötni neten keresztül is.
A visszaigazoló emailt pedig kinyomtatva is érdemes elvinned magaddal, hiszen nem mindenütt van internet lefedettség.
Érdemes átküldened a csapat vezetőjének vagy a búvárközpontnak is ahova merülni mész.
A cassiopeia szafarihajónál, például már az utazás előtt át kell küldeni a kötvény számát és a biztosító nevét.

+1 tipp: A lakó- vagy kabintársaddal is érdemes megosztanod, hisz ha bármi történne veled akkor jó ha valaki más is tudja hogy milyen biztosítót kell értesíteni.

Merülési engedélyek

Kevesen tudják, de sok helyen engedély köteles a merülés.
Talán azért nem köztudomású ez a tény, mert ezt legtöbbször az adott túra vezetője, szervezője szokta intézni.
Horvátországban például, csak pár éve szüntették meg a külön személyenként kiváltandó merülési engedélyt.
Tehát ha Horvátországban bázisról merülsz, akkor a bázisnak van ilyen engedélye és neked nem kell külön kiváltani.
Más helyeken, akár a magyar tavakban is nem árt előre tájékozódni, hogy az adott helyen milyen merülési engedély szükséges és hogyan lehet azt beszerezni.

LogBook tartó

És hogy mind ezt a sok iratot egyben tudd kezelni, érdemes beszerezned egy LogBook tartót.
Ebben a sokszínben kapható tartóban minden kártyádnak van hely, és szépen rendezve tudod magaddal vinni a túrákra.
Ha te is szeretnél egy ilyen praktikus dossziét magadnak, akkor jelezd felénk az info@tbkdivers.com -os mailcímen.

Végére pedig egy lista, hogy semmi ne maradjon otthon:

Útlevél/Személyi
(Vízum)
Búvár igazolvány
Specialitás minősítő igazolvány
Merülési napló
Orvosi igazolás
Biztosítási kötvény
Merülési engedélyek

Búvárkodás közben – mint tudjuk, – nem igazán lehet beszélgetni a víz alatt.
Persze vannak már kommunikátor eszközök amiket fullface maszkokba lehet beleépíteni, de ezek ára igen magas. Talán ez is az oka annak, hogy nem terjedtek el a rekreációs búvárkodás világában.

Búvár kézjelzések

Végzett búvárként biztos tudod, hogy a merülés előkészítésébe beletartozik az is, hogy mindent meg kell beszélni a felszínen (útirányt, merülési időt), ide tartoznak a kézjelzések is, hiszen ezek a jelzések is eltérőek lehetnek képzési rendszerek illetve minősítési szintek szerint.

Azért is érdemes megbeszélni, mert lehet hogy vannak ritkán használt jelzések amiket elfelejtettél.
Gondolok itt például a különböző lámpa jelzésekre melyeket főként éjszakai merüléseknél használunk.

Vannak kötél irányítási és barlangi jelzések is.
Az elsőt egy mentő búvári vagy jég alá merülő búvártanfolyamon a másodikat egy roncsmerülő vagy barlangi búvár tanfolyamon tanulhatod meg.

Tudtad, hogy a Technikai vagy fotós búvárok a legtöbb búvár jelzést egy kézzel tudják mutatni?!

Ez azért van mert nekik legtöbbször szükségük van a másik kezükre, hisz abban lámpát, orsót vagy egyéb eszközt(fényképező gépet) tartanak. És így csak egy kezük marad a kommunikálásra.

Tengeri élőlények kézjelzései

A búvárjelzések legnagyobb változatosságát az élőlények jelzésénél tapasztalhatjuk.
Ha megtaláltál és esetleg be is tudtál azonosítani egy élőlényt, akkor azt biztos szeretnéd megmutatni a társaidnak is.
Ilyenkor jelzések igen érdekesen alakulnak, persze vannak egyezményes jelek is, de legtöbb esetben inkább egy MostMutasdMeg vagy Activity játékra emlékeztet ahogy a búvárok próbálják elmagyarázni egymásnak mi is van.

Gyakorlásnak is remek a DivingSigns app.

Ez a kis játék gyakorlatilag egy memori, ahol a jelzéseket kell párosítanod egy magyarázó szöveghez.
Érdemes eljátszani vele egy kicsit, hogy ezzel is rögzítsük az alap kézjelzéseket.

Az játék ingyenesen letölthető IPhone-ra. Innen>>>
A játék elérhető német vagy angol nyelven.

Egy másik érdekes applikáció OK2DIVE.

Ebben a kis fizetős (1eur) programban, magaddal viheted a kb 180 különböző búvárjelzést.

Sőt az itt megtalálható jelzésekre rákattintva megnézheted magának az élőlénynek a képét és leírását is (természetesen ez is csak német vagy angol nyelven).

Teszteld magad!

Neked meddig sikerül eljutni?
Íme egy oldal ahol tesztelheted képességeidet:
http://www.scubasigns.com/skills/index
Jó szórakozást!

Canyon, Lighthouse reef, Triget, Rózsa roncs és a Giannis D., csak pár hely azokból ahol idén búvárkodhattál a Titán Búvár Iskola csapatával.

Facebook játékunkból kiindulva, itt összesítettük a 2015-ben általunk meglátogatott Topp 13 Titán merülőhelyet, amit még szeretnénk minimum egyszer a jövőben is megmerülni.

A játék nyerteseit a cikk alján találhatjátok.

#1 • Lighthouse reef – Dahab (Egyiptom)

Dahabon az egyik legnagyobb élmény a hosszú utazás és kipakolás után egy gyors búvárkodás vagy snorkerezés a Lighthouse reef-en.
Csapatunk Dahabi túráihoz, mindig az itteni bázist választja. Hiszen a Lighthouse Divecenter Egypt egy megbízható bázis, segítőkész személyzettel és persze remek ételekkel. Így a felhőtlen szórakozás és a biztonságos merülés nem kérdéses.

A Lighthouse reef pont a bázis előtt található.

Itt több irányban is lehet merülni. 7m-től 30m-ig izgalmas. A merülés elején bal kézre “véve” a falat érdemes elindulni, így az egyik legszínesebb elő világgal találkozhatunk. Tűzhalak, murénák, maszkos gömbhalak és a papagáj halak mellett a zátony büszkesége az itt lakó “házi” teknős. A teknős napközben ritkán látható, de az éjszakai merülésnél általában az egyik üregben pihen. (Kéretik a búvár lámpánkkal, nem a szemébe világítani és felébreszteni).

A fal mellett nagyobb sziklák is vannak így azok között is érdemes kalandozni. Itt rákokat és csigákat láthatunk.

Ha pedig a merülésünket a másik “B” irányba, a homokos ajzat felé kezdjük, akkor egy-két szaniter után (ahol viccesnek ítélt képeket lehet készíteni) megtalálhatjuk a vízalatti játszóteret (gyakorló teret).
Itt lehet a lebegést igazán gyakorolni.
Ezen részen kőhalat és polipot is találhatunk.
Éjszaka pedig a kis vízben catfish rajjal, sünhalakkal és néha egy-két tengeri kígyóval is merülhetünk.

A figyelmes éjszakai merülők, spanyol táncost, tintahalat, nagy medverákot és porcelán csigát is láthatnak.

A védett víz és a bázis közelsége miatt, remek hely ez az éjszakai snorkeringre is. Persze csak párokba, és megfelelő felszereléssel, világító eszközökkel.

Kezdő búvároknak is ajánljuk, de remek hely ez a check dive-ra, és gyakorlásra is.
 
 

#2 • Vörös zátony – Pag (Horvátország)

A Vörös zátony nevét a sziklafal színéről kapta.
Igen kedvelt merülőhelye a Pag-i túráknak.
A partfal melletti rész teraszos formája miatt lassú ereszkedésre van lehetőség, így itt a lebegést és a kiegyenlítést is tudjuk gyakorolni. A zátony és a fal között több szikla kúp található, ahol jól lehet bújócskázni is :). Ha pedig nagyobb mélységre vágsz, akkor a zátony külső oldalán azt is megtalálod hiszen itt a maximális mélység 45m.

A Vörös zátonyon található az egyik legkönnyebben merülhető tengeri üreg is. Így a merülés végére tartalékolj egy kis levegőt, hogy te is meg tudd nézni a biztonsági megálló után. (És ne feledd a parton a lámpádat!)

Az üreg 5 m-en kezdődik. Elég nagy ahhoz hogy két búvár kényelmesen bent tudjon tartózkodni. Az üreg feljön egészen a vízszint fölé. Így egy levegős térbe tud a búvár felemelkedni.

Fontos!!! hogy az ilyen terekben a búvár sosem veszi le maszkját és nem veszi ki légzőautomatáját, hisz nem tudhatjuk hogy milyen az ott található levegő összetétele.
Továbbá nem árt figyelni, hisz az ilyen üregekben sokszor akadhatunk kőhalakra is, tehát csak óvatosan a kézletétellel.

A zátonyon és az üreg melletti falon, rákokat csigákat és polipokat is találhatunk.

Könnyű merülőhely, kezdő szinttől ajánljuk!
 
 

#3 • Eel Garden – Dahab (Egyiptom)

Darabon a Lighthouse bázis és merülőhely szomszédságában található.
Csapatunkkal idén is meglátogattuk ezt az izgalmas helyet.

A vízbe meneteli pont a korallszirt tenger felőli részén van, így a búvároknak végig kell sétálni a szirt tetején. A víz alatti világ attól érdekes, hogy a domb mögött csőlakó angolnák (Eel-ek) élnek. Ezek a félénk élőlények a tenger fenékeben élnek és “házukból” előbújva keresik az áramlás által odasodort élelmet. Mikor a búvárcsapat közelít feléjük akkor azonnal visszahúzódnak. Így érdemes egy vonalban felsorakozni a csapatnak, és nem egymás után úszva megközelíteni a helyet, így mindenkinek ugyan abban az élményben lesz része.

Könnyű merülőhely, kezdő szinttől ajánljuk!
 
 

#4 • Rózsa / Mrzlanovica 3 – Pag (Horvátország)

Ezen a merülőhelyen több tudás szint alapján lehet merülni.
A felső résznél a zátonyt kis mélységben körbeúszva nézelődhetnek a kezdő búvárok. A kövek között polipokat keresve és a zátony és a part fal közötti “kanyon” nagy kősziklái között úszkálva.
Míg a zátony baloldalán főként egy 40m mély leszakadás találhatunk addig a jobb oldalán és a külső felén platókkal tűzdelt sziklafalat.
20m alatt a zátony külső felén több kúp látható, így a haladó búvároknak is érdekes azok között élőlényeket keresgetni.
Itt sok a szikla repedésekben található viaszrózsa, és a figyelmesebb búvárok még társuló garnélákat is láthatnak bennük.

A Rózsánál a mélymerülő és technikai búvárok sem unatkoznak, hiszen a zátony bal oldalán a falat vagy a homokos aljzatot követve és lesüllyedve a 41–52m-ig megnézhetik a 30m-es Rózsa nevű roncs maradványait. (Csak mély merülésben tapasztalt és végzett búvároknak javasoljuk, vezetővel!)

A homok és a szikla találkozásánál lévő üregekben nagyobb rákokat lehet találni, a roncson pedig egy Conger él… (ha még nem lőtték ki. :()

Ha az időjárás megengedi a Titán Búvár Iskola tavaszi és őszi Pagi túráján Te is ellátogathatsz ide.
Ne hagyd ki az itteni merülést.

(fotó: tripadvisor)
 
 

#5 • Giannis D – Északi roncs szafari (Egyiptom)

Giannis D eredeti nevén Shoyo Maru volt.
A 100m hosszú hajó 1983 áprilisában Rijekából indult végzetes útjára mikor teljes sebességgel nekirohant a Shaab Abu Nuhas zátony északi részének.

Ma három részre szakadva fekszik a homokos aljzaton. A hátsó rész majdnem tökéletes állapotban maradt így könnyen merülhetjük meg a gépházat és a felépítményeket is.
A hajóorr az oldalára dőlve maradt meg így a rajta lévő árboc szinte vízszintesen fekszik a víztérben, izgalmas körülötte merülni.

A roncs környezete tele van élővilággal, Denevér halak, Kék pöttyös ráják, tűzhalak és a roncs belsejében pedig üveghalakkal találkozhat a búvár.

Kezdő és haladó búvároknak is könnyen merülhető roncs.
 
 

#6 • Grüner See – Zöld tó – (Ausztria)

Az Ausztriában található tó kedvelt merülőhelye volt a magyar búvároknak. Hideg de annál tisztább vize évente egy rövid tavaszi időszakban volt merülhető, hisz ekkor a környező hegyekből lezúduló hólé feltöltötte a tómeder melletti füves részeket is, ezzel elárasztva a környező padokat és a kis hidat is.

Néhol pisztrángokat lehetett látni, de nem igán volt élővilág benne. Ide főként a tiszta (ha nem kavarták fel) víz különleges látványáért jártunk.

A hideg víz miatt főként haladó és szárazruhás búvárok keresték fel.
A magashegyi merülőhely miatt pedig fontos volt, hogy átállítsd a komputeredet magashegyi merülésre.

Mért múltidőben írok?

A Titánok minden tavasszal felkeresték ezt a csodás merülőhelyet, de sajnos idén ősszel, egy helyi döntés született arról, hogy megtiltják a búvárkodást a tóban.
Reméljük nem örökre.

A kép, az idei (utolsó?!) túránkon a híd alatt készült.
 
 

#7 • Dunraven – Északi roncs szafari (Egyiptom)

A Dunraven roncs két okból is kihagyhatatlan állomása egy északi roncs szafarinak. (Igy idén mi is megnéztük.)
Egyik ok az, hogy a Sha’ad Mahmud és a Bacon-rock ami oldalán fekszik a Dunraven igazi lagúnás élővilágban gazdag terület. Kifejezetten jó nappali zátony és éjszakai merülésre is.
A másik ok, hogy a Dunraven szintén izgalmas merülő hely lehet minden fajta minősítésű búvárnak. Hiszen a kezdő búvárok a külsejét tudják végig merülni, a profibbak pedig a közép vonalánál ketté tört hajótest belsejében tudnak nézelődni. Persze azt hozzá kell tenni, hogy nem egy bonyolult roncs.

A Dunraven utolsó útjára 1876. április 6-án indult az indiai Bombayből. Úti célja az angliai Newcastle lett volna. Kapitánya a 27 éves Edward Richards Care volt, aki a hajót 24-én éjjel navigációs hibából kifolyólag a Bacon-rock szirtnek vezette. A hajó fedélzetén gyapottal, fával és fűszerekkel léket kapott és elsüllyedt.
A Dunraven ma fedélzetével lefele a homokos fenéken fekszik.

Merülésre főként zodiakból van lehetőség, 15-30m mélyen fekvő roncs megtekintése a merülés első fele szokott lenni, míg a merülés második felében a szirt külső oldalán szoktat a búvárok visszatérni a szafari hajó kikötési pontjára.
 
 

#8 • Park kút – Kőbányai pincerendszer (Budapest)

A kőbányai 4 merülőhely közül a park kút az egyetlen olyan hely ahol akár kezdő búvárként (OWD + éjszakai minősítéssel) is merülhetsz. Ide azért nem kell zárt téri minősítés mert ez a kút rendelkezik levegős térrel a felszínen, így bármikor fel tudsz emelkedni. Amiben ez a hely még különbözik a többi merülőhelytől az, hogy a víz alatt 4 db reflektor világít, ezzel még szebbé és könnyebbé téve a merülést.

Itt található a nagymedence, ahol a benne hagyott palacktól kocsit szoktuk elsőként megtekinteni. Majd a Cavern szabályok szerint (AOWD búvárok) a csigalépcsőn egy szintet lejjebb tudnak merülni kés körbenézni. Miután a lenti szintet megnéztük a kovácsoltvas csigalépcső mentén vissza emelkedünk a medence térbe és megnézzünk 2 folyosót. Ide szintén beúszhatunk és láthatjuk, hogy hogyan bányászták a köveket régen a bányában.

Nem bonyolult merülőhely, de ettől függetlenül mégis inkább csak tapasztalattal rendelkező búvároknak ajánljuk AOWD színtől, hiszen azért sötét van benne és igen hideg a víz (13C fok).

(fotó: Selmeczi Dani)
 
 

#9 • Tata – Fényes Források – (Magyarország)

Úgy gondolom a tatai Fényes forrásokat nem kell bemutatnom a Titán Búvár csapatnak, hiszen annyit merültünk már ott.
Sőt a közeljövőben ismét megyünk merülni.

Aki még nem ismeri annak ajánlom olvassa el a Titán blogon a tatai Fényes forrásokról írt cikkünket!

#10 • Thistlegorm – Északi roncs szafari (Egyiptom)

Az SS Thistlegorm-ot méltán nevezik a vörös-tengeri roncsok királyának. A közel 200m hosszú roncson a búvárkodás tele van izgalommal. Itt kedvére merülhetnek a kezdő búvárok, de remek gyakorló terep ez a tanfolyamos roncs búvároknak is.
Az izgalmas merülésről, a roncs hatalmas méretén túl a benne látható rakomány (autók, motorok, fegyverek és lőszerek) gondoskodik. Ezeket akár kezdő búvárként is láthatod hisz a rakteret két hatalmas nyíláson felülről is meg lehet közelíteni, így nem kell hogy a zártérbe behatolva juss el a teherautókig.

(fotó: Alessandra Grasso)

Két dologra kell nagyon odafigyelni a Thisthelgorm merülésénél, az egyik az erős áramlás, a másik a sok búvár.
Az erős áramlás miatt a le és feljövetel kötél mentén történik és ezért érdemes a levezető kötelet megjelölni, illetve figyelni az áramlásra. Úgy válasszuk ki merülésünk útvonalát, hogy vissza tudjunk érni a kötél rögzítési pontjához.
A sok búvár között pedig nagyon oda kell figyelni társainkra, nehogy egy másik csapathoz csatlakozzunk egyik másik forduló után.

Ha teheted minimum 3 merülést tervezz ezen a roncson!
 
 

#11 • Veliki Zid – Pag (Horvátország)
 

A Veliki Zid (Nagy fal) a Pagi adriai merülések másik kihagyhatatlan merülőhelye.

Itt egy közepesen nehéz falmerülésre van lehetősége a búvároknak.
A kikötési ponttól jobbra két hatalmas szikla között érdemes elindulni, úgy hogy bal kézre legyen a fal. Bár vannak akik egyből a mélység felé veszik az utat, így a sziklák külső oldalán ereszkednek alá.
A falon sok kisebb üreg található ahová mindenképp érdemes bevilágítani hisz ott rákokat polipokat lehet találni.
Itt láttunk egyik merülésünk alkalmával Macskacápát és Congert (tengeri angolnát) is. Tehát páronként legalább egy lámpát vigyetek magatokkal ha nem akartok lemaradni az izgalmakról.

A fal mentén mindenki minősítésének megfelelő mélységben tud kutatni, de a max. mélység 50m így a gyakorlott tapasztalt búvároknak is jó merülőhely.
 
 

#12 • Canyon – Dahab (Egyiptom)

A dahabi Canyon sokunk egyik legkedveltebb merülőhelye.
A várostól északra a Blue Hole irányában találjuk.

A kicsit sivárnak tűnő lagúna rész után balra kell fordulni a zátony mentén és egy kis úszás után, 10-16m mélységben megtalálhatjuk azt a korall oszlopot ahonnan kezdődik a Canyon-nak nevezet repedés. Itt már nem szabad belemerülni, hisz omlásveszélyes lett ez a bejárat, de kicsit lejjebb ereszkedve találunk egy másik bejáratot is.
Itt a haladó búvárok le tudnak merülni a 20-30m-es mélységbe, ahonnan lassan tovább mélyül a Canyon.

A homokos fenéken egy kicsit megállva gyönyörködve nézhetünk körül, és élvezhetjük a sziklafalak mentén beszűrődő fényjátékot.

Tovább úszva akár 54-ig is lehet ereszkedni az erre felkészült és képzett búvároknak, de persze itt egyre szűkebb is a járat. Mi legtöbbször 30-40m körül emelkedünk ki a járatból, majd a jobbra található asztalkorallok felett visszatérünk a lagúna részbe.

A kezdőbb búvárok felülről gyönyörködhetnek a Canyonból felszálló buborék felhőben. Illetve tovább úszva egy kisebb Eel Gardent találhatnak.

Élővilág tekintetében doboz és vasaló halak, sok tűzhal és néha Napóleon hallal is találkozhatunk.

Néha (külön kérésre) itt éjszakai merülést is lehet tartani.

A Canyont főként tapasztalt min. haladó búvároknak ajánlom.
 
 

#13 • Tirget – Pag (Horvátország)

A Triget Zátony a Titánok egyik kedvenc merülőhelye Pag szigetén… Hiszen mindig más arcát mutatja. (Bár akad olyan vélemény is hogy unalmas, de szerintünk azok akik így vélekednek még biztos nem ismerik úgy ahogy mi. )

A Triget könnyű merülőhely, így kezdőknek is jó gyakorló terep.
Persze van mélység is, de a fenti platók miatt a kezdő búvároknak is van idejük biztonságos helyen beállítani a lebegésüket mielőtt kiúsznának a 40m mély fal mellé.
A szirt külső oldalán 40m-re is le tudnak merülni a mély merülő búvárok. De igazából nincs semmi értelme, avagy tudni kell, hogy miként tudsz úgy lemerülni, hogy Langusztákat láthass.
Véleményem szerint a felső 10m a legszebb főként napos időben.
Itt az üregekben sepregető rákokat nézegethetünk. Polippal és Tintahalakkal is találkozhatunk. A csigák is szeretik ezt a helyet így a szerencsések akár több fajta sallangos csigát is láthatnak a fekete foltos leopárd csigák mellett.
Halakban is bővelkedik a Triget zátony, melyek közül az egyik legérdekesebb a Szentpéter hal, amit könnyű felismerni hisz az oldalán ott található Szent Péter “ujjlenyomata”.

A Tirget zátony remek hely éjszakai merülésre is.
Ilyenkor hatalmas kőhalakat és medverákokat is láthatunk. Persze ilyenkor nem szoktunk mélyre merülni hisz az éjszakai merülés mindig kisebb mélységű mint a nappali, és persze rövidebb ideig is tart!
 
 

A Facebook játékunk a három legtöbb helyes választ, Kiss Andrea, Máté Korinna és Németh János adta, így ők nyertek egy-egy Titánbúvár pólót!
Gratulálunk a helyes megfejtőknek és a győzteseknek is!
 
Te is szeretnél nyerni?!
Likeold a Facebook oldalunkat és vegyél rész a következő játékunkban Te is!

 

Nemrég a facebook oldalunkat követő búvártól egy kérdést kaptam:

“Hello! Az a kérdésem lenne, azt lehet orvosolni, hogy valaki ne féljen a mélységtől?
Én szeretek mélyre merülni de amikor már nem látom a feneket csak kékséget akkor félelem tör ki belőlem?”

Ez a kérdés késztetett hogy megírjam az alábbi válasz levelet, melyet most veled is megosztok, hisz talán te is okulsz a válaszokból!

Hogyan győzd le a mélységtől való félelmedet!

“Szia,
Rövid és hosszú választ is tudunk adni a kérdésedre.

Az egyszerű válasz az hogy ha megtanulsz jól lebegni akkor elmúlik a félelem… hiszen nem “esel” lefele, hiába van alattad 20-30m biztonságban tart a felszerelés és a biztos tudásod.
A lebegés lényege az, hogy uszonymozgás nélkül egy helyben tudsz az adott mélységen lenni.

Honnan láthatod hogy épp jól lebegsz?

Onnan, hogy ha abba hagyod az uszonyozást, nem emelkedsz vagy nem süllyedsz (még egy kicsit sem) akkor épp semleges a lebegőkepésséged tehát lebegsz.

Merülés alatt ha egy csapatban úszol, akkor figyeld meg a mozgásodat.
Ha nem jól lebegsz, akkor felfele vagy lefele kell úsznod ahhoz hogy egy szintben tudjál lenni a csapattal.
Pedig úszás helyett, csak egy kis levegőt kéne fújni vagy épp kiengedni a jacketből (BCD-ből).
Ha pedig jól van beállítva a lebegésed, akkor tart a jacket és max. a tüdőddel játszol hogy egy kicsit emelkedj vagy süllyedj.

(Ha jól lebegsz, azzal még levegőt is spórolsz hisz az úszás csak az előre haladáshoz használod és így az izmoknak kevesebb oxigénre van szükségük.)

A lebegést sokat kell gyakorolni! Méghozzá kis mélységben kell megtanulni lebegni, hisz ott a legnehezebb.

A hosszabb válasz több részből tevődik össze:

1. Nem kötelező merülni.

Ha tudod magadról, hogy nem szereted a nagy mélységet akkor ne ússzál olyan terület fölé ahol nem látsz le. Akár ki is hagyhatsz egy merülést ha tudod, hogy olyan helyre tervezik ami neked problémát, szorongást okoz. (hivatkozhatsz bármire, de én azt javaslom hogy mond el őszintén mindig a véleményed félelmedet, mert akkor a DM is tudni fogja és esetleg áttervezi a merülést, vagy több csoportra bonja a csapatot) Egy biztos ha te már a parton szorongsz a merülés miatt, akkor nem fogod élvezni a víz alatt sem. Pedig a merülést élvezni és nem túlélni kell.

2. Jól legyél kisúlyozva és ismerd a felszerelésed!

A check dive segít mindent beállítani, megismerni.
A check dive esetében kis mélység, gyakorlás és sok idő van arra hogy összekészülj, beállítsd a lebegésed és a súlyozásod.
Nagyon fontos hogy ne legyél túlsúlyozva, 10/1kg alapszabály nem rossz de Vigyázz! sokban függ a víz típusától (édes/sós; sőt van különbség a tengerek só tartalma között is), a palack anyagától (alumínium/acél) és méretétől (10/12/15/18l) és a ruha típusától és vastagságától is.
Fontos hogy ismerd a BCD-det tudd, hogy hogyan tudod feltölteni levegővel, hol vannak rajta a leeresztő szelepek, és az is fontos, hogy a hevederek a testedhez jól illeszkedjenek.
De itt említeném meg azt is, hogy szépen rendezetten legyen rögzítve minden tömlő. Hiszen ha szanaszét lebeg a bordás tömlő nem biztos hogy könnyem oda tudsz nyúlni ha tölteni vagy ereszteni kell belőle.

3. fontos a viszonyítási pont.

Ez legtöbb a merülés alatt a melletted lévő fal, aminek látványa viszonyítási pontként is felfogható. A falon látod hogy emelkedsz vagy éppen süllyedsz. A fal biztonságot ad hisz mindig vannak párkányok kitüremkedések amik segítenek biztos talajt érezni magunk körül. Sőt rossz esetben a falba bele is lehet kapaszkodni, így megtudod akadályozni az esetleges leesést illetve a feldobódást is. (Persze oda kell figyelni mit és hol fogsz meg figyelve hogy ne romboljuk a környezetet illetve nem előnyös beletenyerelni egy kőhalba vagy egy tűzkorallba sem.)

Ha nincs fal a közelben akkor a társad vagy a merülésvezetője is fix pontként használható és oda tudsz figyelni rájuk, sok esetben ez persze azt eredményezi hogy a 3. pár is a merülés vezető “nyakára mászik” ami nem túl egészséges hisz felborítja a merülés rendjét. (viszont ha te jelezted a vezetőnek hogy te tartasz a mélységtől akkor egy jó vezető biztos hogy magához közel fog beosztani pároddal együtt)

Felemelkedés esetén ha nincs viszonyítási pont akkor jöhet a jelzőbolya. A UEF-nél kötelező hogy mindenkinél legyen, sőt ugye tanfolyamon meg is tanuljuk biztonságosan használni. Ilyen esetben a jelzőbolya kötele a viszonyítási pont. Persze ebbe nem igazán lehet megkapaszkodni, hisz nem bír el.

És ami szintén kötelező a UEF-nél a komputer aminek az adatait nézve is kapsz visszajelzést az éppen aktuális mélységedről.

4. Ha félsz a mélységtől Ne merülj a kékben.

A kékben merülés egy nehéz merülési forma, hiszen itt nincs viszonyítási pont. Tehát csak a műszereidre tudsz hagyatkozni. Ha te nem szereted a mélységet, illetve nem tudsz jól lebegni, akkor ilyet merülésen ne vegyél részt.
A kék merülés esetén vagy egy faltól szoktunk eltávolodni a kék felé nagy halak cápák manták reményében, vagy direktben a kékben merülünk el pl. egy roncshoz bár általában ilyenkor egy levezető kötél segíti a búvárokat, hogy ne tévedjenek el.
A kötél irányt mutat és emelkedésnél segíti a biztonsági megállót is megtartani.

5. Tudd hogy milyen áramlás van a merülőhelyen.

Ha egy kicsit is félsz a mélységtől, akkor olyan helyen ne merülj ahol esetleg lefele irányuló áramlás lehetséges.

5. Lebegj jól! Gyakorolj sokat!

A jó lebegésről már fenn írtam…De a gyakorlást még egyszer kiemelném hiszen sokan alábecsülik a medencés merülések, és a medencében gyakorolható feladatok súlyát.

A medencés gyakorlás fontos lépés ahhoz hogy kezdőből haladó, vagy akár egy profitból technikai búvár váljon.

Hogy milyen medencés gyakorlatok vannak arról egy következő cikkünkben lesz szó.

Azok a búvárok, akiket egy picit is tájékozottak környezetvédelem terén, tudják: veszélyben vannak a korallzátonyok. A klímaváltozás, a környezetszennyezés, a túlhalászás és természeti javak egyéb kizsákmányolása, és a rekreációs búvárkodás is nagy szerepet játszik abban, hogy a világ különböző merülőhelyein pusztulnak a korallok.

Mindenki kedvenc tudományos ismeretterjesztője, a 89 éves David Attemborough új filmjeiben most a Nagy Korallzátony sebezhetőségére és védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet. Szerencsére a tévésorozathoz egy fantasztikus virtuális utazás is készült, egy weboldal, ahol a korallzátonyok életének különböző aspektusait ismerhetjük meg, miközben végigjárjuk Ausztrália partjait. A korallok védelmében megszólalnak tengerbiológusok, geológusok, környezetvédők és etológusok is, elmagyarázva, mi zajlik jelenleg a víz alatt. A rövid videók mellett 3D-ben – egy szupermenő felfedező tengeralattjáróból – nézhetünk körbe a odalent, követhetjük a bálnák vonulását, egy kis teknőc első merülését, de azt is láthatjuk, mi történik akkor a zátonnyal, ha csupán pár fokkal emelkedik tartósan a hőmérséklet, vagy ha egyes élősködő fajok túlszaporodnak a klímaváltozás miatt.

Mi a korall? A korallzátonyok tulajdonképpen apró korallpolipok százezreinek közössége: ők építik fel a zátony meszes vázát úgy, hogy az új lakók az elhullt állatkák csontvázaira telepednek. A korallok napsütötte, sekély, tiszta vízben élnek. Fontos számukra a megfelelő hőmérséklet, oxigénszint és az sem mindegy, mennyire sós a víz. A korallok rengeteg fajnak adnak táplálékot és otthont, ők a víz alatti világ dzsungele. És csakúgy, ahogy a dzsungelekkel, a korallzátonyokkal sem bánunk túl jól: az emberiség kártékonysága a korallzátonyokon történő robbantásos halászástól, a nemtörődöm búvárhajók bójáinak pusztításától kezdve az olajszennyezésig terjed.

Attemborough a weboldallal az ismeretterjesztésen túl a fentiekre is szeretné a figyelmet felhívni. Minden búvárnak ajánljuk, nézzen körbe a Nagy Korallzátonyon!

Mit tehetsz te búvárként a korallokért? Vigyázz rájuk! A rekreációs búvárkodás hatalmas károkat okoz a zátonyoknak, méghozzá azért, mert nem vigyáznak rájuk kellőképpen a merülők, illetve a sznorkelezők. Figyelj oda, hogyan merülsz!

1. SOHA ne érj hozzá a korallokhoz! Ha nem vagy képes kontrollálni a mozgásodat és nekiütődsz a zátonynak, előbb tanulj meg rendesen úszni vagy lebegni. Ha áramlás van, számítsd bele a merülésedbe és ne ússz túl közel a korallhoz!
2. SOHA ne állj rá a zátonyra! A merülőhelyeknél mindig van bemeneti pont, mindig itt menj be és itt gyere ki!
3. Figyelmeztesd a fentiekre búvártársaidat is. Lehet hogy nem Te leszel a legszimpatikusabb, de legalább tettél valamit a korallokért. A rekreációs búvárok között sajnos sokan úgy gondolják, egy merülés kizárólag az ő szórakoztatásukról kell, hogy szóljon, hiszen ha már “befizettek”, mi másról is szólhatna? Hajlamosak elfelejteni, hogy a víz alatti világban csak vendégek és megfigyelők vagyunk, és ennek megfelelően kellene viselkedni. A népnevelés kemény dolog, de működhet!
4. Magyarázd el a helyi vezetőknek és hajósoknak, hogy ne dobják a horgonyt a korallra. Sajnos számos országban látni, hogy a kapitányokat nem érdekli, hol kötnek ki, és a “minél közelebb lehorgonyozni a korallokhoz” utasítást úgy értelmezik: “a korallokra horgonyozni”. Magyarázd el nekik, hogy a saját bevételeiket teszik tönkre, mert ha nincs korall, nincs turista. Hátha megértik…
5. Figyelj oda a saját ökolábnyomodra. Élj környezettudatosan – szerencsére most egyébként is kezd divatba jönni!

Idén kicsit megkésve, február elején tartottuk az Évindító Belemerülő Búvárbulit.
Sokan eljöttetek, hogy közösen átbeszéljük az idei éves programot.

Nem csak a búvárkodás a fontos!

Már tavaly kiderült számunkra, hogy a baráti közösség és jó hangulat legalább olyan fontos, mint maga a búvárkodás. Azon vagyunk, hogy aki nálunk merül, az ne csak a vízben, de a parton és érezze jól magát. Ennek jegyében a találkozón is volt játék, beszélgetés, a 2015. Év Titánbúvára cím kiosztása és persze beszéltünk arról, hogy hogyan próbáljuk a visszajelzéseitek alapján formálni a programokat és a tanfolyamokat.

2016-ban is számíthattok új összejövetelekre, baráti találkozókra és persze sok magyarországi és külföldi búvárprogramra is.

Túráinkról merüléseinkről egy későbbi bejegyzésben lesz részletes leírás. Addig is nézd meg a weboldalunk jobb oldali ajánlósávját és már most foglald le helyedet!

Idén már új médiákon is követheted a titánokat!

A jól ismert Facebook oldalunkon kívül  elindítottuk Instagram és Twitter oldalunkat így már itt is követhetsz minket!

Illetve egy új sorozatot kezdtünk a Twitter oldalunkon, ahol bepillantást nyerhetsz a kulisszák mögé. Képekben és rövid bejegyzésekben megláthatod hogyan készülünk a mindennapokban a búvárkodásra és a tanfolyamokra.

Hashtaggelj!

Csináltál már képet tanfolyamunkon, merülésünkön, túráinkon, vagy csak van egy jó búvár képed?!
Ha igen, akkor te is hashtaggeld képeidet a #titanbuvar hastaggel az Instagrammon.
(A legjobb képeket díjazni fogjuk és megosztjuk a facebook oldalunkon.)

Idén is kiosztottuk az előző év Év Titán Búvára címet.

Az Év Titán Búvára címet 2012-ben alapította meg a Titán Búvár Iskola.

Ezt a címet azon búvároknak adományozza a Búvár Iskola “kuratóriuma” akik az adott évben rendszeresen velünk merültek, esetleg részt vettek oktatáson és segítségükkel újabb és újabb emberek ismerhették meg a búvárkodást és a Titán Búvár Iskolát.

Az Év Titán Búvárja címmel egy különleges ajándékmerülés vagy tanfolyam jár, melyet a nyertes tudásának és búvár tapasztalatának mérten találunk ki és szervezünk meg.
Az eddig díjazottak Sárhegyi Péter (2012) és Bäck Stefan (2013) Kádek Gábor (2014) mellé, 2015-ben szintén sok búvár barátunk nevét felírhattuk volna.

Idén a díjat egy igazi Titán Barát kapta!

Egy olyan búvár, aki hihetetlen fejlődésen ment keresztül, amihez sok-sok gyakorlás és lelkesedés kellett. Amikor egy ecsédi merülésen megismertük, még csak kezdő (OWD) búvár volt, 2015-ben viszont már a mentőbúvárok között üdvözölhettük. És talán nem haragszik meg hogy ezt írom, de ő az aki kezdőként még legyintett a gyakorlásra és mára pedig belátta, hogy milyen fontos a kitartás, a gyakorlás és az, hogy alázattal álljunk a merülésekhez. Benne egy igazi barátra leltünk, aki mindig segítette a munkánkat és az életünket, aki támogatta a Titán Búvárokat, tehát:

2015 Év Titán Búvára
Balla István “Balu”

Balunak is megpróbáltunk személyre szabott ajándékkal kedveskedni. Balunál már az első merülésnél is ott volt a kamera, ha nem a kezében akkor a maszkjára rögzítve. Alig bírtuk leimádkozni róla. Így tehát Balu 2016-os évben ajándékként részt vehet a Titán Búvárfotós tanfolyamon, ahol Szabó Tamás többszörös díjnyertes búvárfotós, búvároktató a meghívott vendég oktató.

Gratulálunk!

Téged is érdekel az óceánok világa?
A következő infógrafika 50 csodálatos tényt közöl velünk az óceánokról.

(Graphic by the team at DIVE.in)

Búvároktatás és búvártanfolyam Budapesten, búvárkodás Magyarországon és a világban a Titán Búvár Iskolával.

Hegyesi Fanni dokumentum filmje.

Hegyesi Fanni egy iskolai feladata miatt keresett meg minket, azzal az ötlettel, hogy szeretné azt bemutatni egy dokumentum filmben, hogy mi a Titán Búvár Iskolánál miként oktatjuk a búvárokat, és milyen gondolatokat vallunk a biztonságos merülésről és a búvároktatásról.

Örültünk ennek a megkeresésnek, és izgatottan álltunk a forgatás elé.

Fanni forgató csapatával elkísért minket az elméleti, uszodai és a nyílt vízi képzés helyszíneire is. Így átfogó képet próbál festeni a kezdő búvártanfolyam menetéről. Riportjában arról kérdezett, hogy mennyire extrém sport a búvárkodás, milyen vélt vagy valós veszélyeket rejt, mennyire nehéz megtanulni és hogy mi (Attila és Ritsy) miért kezdtünk bele az első búvár tanfolyamunkba.

Köszönjük a Filmet a készítőknek: Fanninak, Dánielnek, Dórinak és Bálintnak,
Továbbá köszönjük a filmben szereplő tanítványainknak és búvároknak is.

Az alábbi videóból megtudhatod, hogy milyen kijelzések jelennek meg búvármerülés alatt, ha átléped a no deco-s határértéket és dekompresszióssá válik a merülésed.

Mi a Titán Búvár Iskola oktatói nem javasoljuk, hogy UEF mélymerülő búvártanfolyam vagy más dekompressziós búvártanfolyam elvégzése nélkül bárki dekós merüléseket csináljon, hiszen ezek a merülések komoly tudást, előkészületet és merüléstervezést igényelnek.

A dekós merülés elkerülésére a legjobb megoldás továbbra is az, ha elkezded a felemelkedést mielőtt a búvárkomputered megközelítené a No Deco idő lejártát.

Véleményünk szerint viszont érdemes megismerni búvárkomputerünk Deco-s jelzéseit is.
Hiszen így nem keverjük össze a kötelező megállókat a biztonsági megállóval és így elkerülhetjük az esetleges egészség károsodást.

Normál merülési kijelzés. Egy No Deco-s merülés alkalmával

Decossá vált merülés megjelenítése

A kijelzőn megjelenik az ASC TIME és a CEILING felirat és egy felfelé mutató háromszög mellett az első deco megálló szintjének mélysége.

Felemelkedés után, várakozás a zsilipelési megállón

Amint elértük a megjelölt első deco megálló szintjét, a felfele mutató háromszög felett megjelenik egy másik lefelé mutató ezzel is jelezve hogy itt kell maradnunk. amíg nem enged minket tovább a komputerünk.

A Deco megálló szintje fölé emelkedés

A valami okál fogva a deco megálló szintje fölé emelkednénk, akkor egy lefele mutató háromszög jelzi hogy térjünk vissza a deco szintre, ha pedig nem teszünk így tehát kihagytuk a deco megállót, abban az esetben Er azaz Error jelzéssel letilt minket a további merülésekről a komputerük. (24-48-órán keresztül).

FIGYELEM!!! A deco megállókat kötelező betartani!

Az alábbi videón, amit Szabó András (Bandi Búvár) készített, jól megfigyelheted a Suunto Gekko jelzéseit.

Jó szemlélődést, és biztonságos merülést kívánunk.

Te is mész idén búvárkodni az Adriára?

Horvátországban talán az egyik legrosszabb dolog, amikor egy hosszú élménydús búvártúra után vasárnap (vagy más turnusváltó napon pl. kedden, vagy szombaton), a sok autós egyszerre érkezik a Zágráb elkerülő előtt lévő utolsó autópálya kapuhoz az A1-es autópályán.

Ismerős a helyzet?!

Legalább tíz percet olykor viszont akár fél órát is tudsz spórolni ha a következő tanácsunk eszedbe jut.

Mielőtt a Lučko-i fizetős kapukhoz érnél (3-4 km-el a kapuk előtt) húzódj ki a “NO CASH” és ENC kapuk irányába menő sávokba, és menj le a szervizútra.
A ENC felirat alatt ott láthatod hogy itt bankkártyával is tudsz fizetni. Így gyorsan és sokkal kisebb sorbaállással megúszhatod az akár több kilométer hosszú dugót.

Hidd el megéri, és ha így jársz el akkor az utastársaid is áldani fogják a nevedet.
Többek között még jobban is váltják az eurót mint ha Kp-ben adnád oda.

Olvasónk hívta fel a figyelmet,

Bérelhetsz egy ENC jeladót is, így még egyszerűbb az átjutás és lehet hogy olcsóbbra is jön ki az utazás.
A weboldalon bejelölheted hogy hova mennél, így a program kalkulál egy hozzávetőleges oda-vissza árat. Ezt kell kifizetned a jeladó átvételekor, majd utólag a visszaadáskor pedig rendezitek a tényleges megtett utat.

http://www.noroaming.hu/product/enc-autopalya-kutyu-indulo-utdijjal-10-napra-hr/

Jó utat, és jó merülést!
(fotók: panoramio.com és google maps)

Ismét kaptunk egy kérdést aminek a válasza véleményem szerint mindenkit érdekelhet.

Milyen vastag neoprén búvárruhát vigyek magammal, ha búvárkodni szeretnék?

Természetesen a válasz nem olyan egyszerű, sok kérdést felvet de vizsgáljuk meg a legelejéről:

Mire való a neoprén búvárruha?

A búvárruha véd a kihűléstől, és részben vagy egészében védi a testünk felületét vízben lévő élő és élettelen dolgok okozta károsodástól is, illetve a káros napsugárzástól.

A neoprén búvárruha (általában) úgynevezett “nedves búvárruha”, amibe bemegy a víz de a mikrocellás szerkezete alig engedi cserélődni a vizet, így a testünk hője felmelegíti azt és ezáltal lassabban hűl ki a búvár, mint ha nem lenne rajta ruha.

(Ne feledd a búvárok lassan úsznak hisz a víz alatt nézelődnek és így nincs nagy izom munka ami azt eredményezi hogy az izmaid nem termelnek annyi hőt mint ha úszni mennél, tehát ha nincs rajtad búvárruha, akkor gyorsabban elkezdesz fázni mint ha lenne. Ezen felül egy palackos búvár akár több órát is a víz alatt tölthet és mélyebbre mehet mint a felszínen lévő úszó, így hidegebb vízrétegeket érhet el.)

A búvárruhákat típus és vastagság szerint is lehet csoportosítani:

Vastagság szerint 2-3-5-5.5-6-7 mm -ig találsz ruhákat. Vastagság minél nagyobb annál jobb a hőtartása egy ruhának.

Típus szerint vannak a:

• Sorty ruhák (főként meleg vízbe, és szabad tüdőzéshez használják)
• Teljes testet fedő overallok (ajánlott palackos búvárkodáshoz, és a vékonyabb változatai pedig akár szabadtüdős búvárkodáshoz.)
• Több részes megoldások, overall + egy rávehető rövidnadrágos felső rész (megfelelő megoldás lehet meleg, közepes de akár hidegebb vízben való palackos merüléshez is)

1. Hová mész nyaralni?

A vizek hőmérséklete évszaktól, időjárástól és elhelyezkedésüktől (a föld melyik pontján található) függően változhat.
A 14 fok alatti vizeket hideg, míg a 32 fok feletti vizeket meleg vizeknek nevezzük.
Búvárként neked a legmegfelelőbb ha mindig az adott víz melegségének megfelelő vastagságú búvárruhát veszel fel. Meleg vizekben vékony overallt vagy sorty-t, a hidegebb vizekbe pedig 5-6 mm-es esetleg felsővel ellátott ruhát. (Nagyon hideg vizekhez, pedig ajánlott száraz ruhában merülni, de ne feled a szárazruha biztonságos használatát, külön meg kell tanulni és gyakorolni kell.)

2. Szabadtüdős vagy Palackos merülésre készülsz?

Lényeges a kérdés, hiszen más más a merülés ideje és mélysége attól függően, hogy palackkal vagy szabad tüdővel búvárkodunk.
Illetve az is számít mennyi időt szeretnénk a víz alatt tölteni.

A szabadtüdős búvárok idejük nagy részét a felszínen töltik, így nem kell vastag ruha nekik.
Viszont érdemes vigyázni, hogy nehogy leégjél!

TIPP: Min. fél órával a vízbemenetelt megelőzően, kend be magad erős napvédő krémmel. A félóra azért kell hogy a krémet a bőröd felszívja, így nem a vizet fogod szennyezni vele, és megfelelő védelmet fog biztosítani neked a snorkerezés alatt.

Szabadtüdős merülésnél, ha szeretnél a víz alá lebukni egy vastag búvárruha csak hátráltatna, hiszen minél vastagabb a ruha annál nagyobb a felhajtó ereje is.
A ruhák felhajtó erejét ólomsúlyokkal szokták ellensúlyozni, hogy könnyebb legyen a lemerülés. Az ólmokat főként ólomövre felfűzve a derekunkon viseljük. Nagyon fontos, hogy ezeknek a súlyoknak könnyen eldobhatónak kell lenniük! (Nyíltvízi merüléseknél az ólomöv csatt utáni túllógó végét sosem tűrjük be, és nem csomózzuk meg!)
Szabadtüdős merülés esetén mindig azt tanítjuk, hogy annyi súly kell egy búvárra, hogy az segítse az elmerülés, de semmi plusz energiába ne kerüljön a felszínen maradás. Tehát a felszínen egy kicsit se keljen taposni a vizet. Ez ideális esetben 1-2kg ólmot jelent.
(Ólmokkal való merülés veszélyeket rejt magában, biztonságod érdekében végezz el minimum egy szabadtüdős búvártanfolyamot. )

Általában ha palackkal merülsz akkor sokáig vagy a vízben és ha mélyebbre is akarsz menni, akkor érdemes vastagabb és a teljes testet fedő ruhát felvenned!

3. Milyen mélyre merülsz?

Az sem mindegy, hogy milyen mélyre készül merülni a búvár hiszen a vizek hőmérséklete réteges, tehát lehet hogy a felszín közelében meleg, majd 2-3 m után egy hőválasztó réteget találhatsz ahol akár 10 fokot is eshet a hőmérséklet. Így lehet hogy ha fent nem is de minél mélyebben vagy annál inkább érezni fogod hogy hideg a víz, és kisvártatva fázni kezdesz.

Ne feledd! Egy merülésnél a jó közérzetet két dolog határozza meg, az egyik a látótávolság a másik pedig a hőmérséklet.

A következő táblázatban nyári és szép időben való palackos merüléshez használható ruhákhoz találsz ötleteket:

Magashegyi merülések: Több részes megoldások vagy Szárazruha*
Bányatavak (pl: Magyarországon): Félszáraz 7mm vagy 5-6mm-es neoprén ruhák*
Mediterrán tengerek (pl: Adria): 5-6mm-es neoprén ruhák*
Meleg tengerek (pl: Egyiptom): 5-6mm-es neopréntől** a 3mm-es neoprén ruhákig évszaktól függően.
Trópusi tengerek, óceánok (Thaiföld, Bali): 3mm neoprén ruhák.

* Hideg vizeknél nagyon fontos a kiegészítők által nyújtott hővédelem is. Gondoskodj csukjáró, esetleg kesztyűkről és érdemes neoprén zoknit vagy csizmát is beszerezned.

**Egyiptomban ha 5-6mm-es ruhát használsz érdemes arra figyelni hogy merülés előtt beöltözve, ne tartózkodj sokat a napon vagy zuhanyozz le, nehogy túlmelegedjél és rosszul legyél.

A palackos merülés részletes leírásra nem térünk ki hiszen a palackos merülés előfeltétele, hogy elvégezz egy búvár tanfolyamot, így ott minden részletre fény derül majd.

+1 Tipp:
Nehezen jön fel a neoprénruha?

Ha neked is gondot okoz a neoprén ruha felvétele, akkor használhatsz alá öltözetként un. likra ruhákat, vagy ha egyszerűbben szeretnéd megoldani akkor egy tescós zacskót is, tekerd a zacskót a lábfejedre vagy a kezedre, és meglátod hogy milyen gyorsan felcsúszik a neoprén ruha. (De vigyázz, hogy a zacskó utána nehogy a tengerben landoljon!)

A búvárkodás egyik legkelletlenebb része lehet az hogy ha fáj a füled. A  kezdő búvár tanfolyamon vagy akár egy próba merülés alkalmával biztos hallottál arról hogy hogyan kell kiegyenlít.

Mostani cikkünk azt mutatja be, hogy hogyan tudod megoldani a fülfájásból eredő problémákat.

(Az alább leírt tanácsok, kizárólag oktatói ajánlások és nem orvosi vélemények.
Így, ha komolyabb problémád van mindenképp keresd fel orvosodat.)

Mitől fáj a fülünk búvárkodás alkalmával?

Biztos már érezted ahogy a víz alá mész a víz nyomást gyakorol a dobhártyádra ami egy kellemetlen érzéssel gyakran fájdalommal párosul.

Ennek az az oka hogy a füledben a dobhártyád mögötti területen kisebb nyomás van mint a dobhártyát külső felületén ami a vízzel közvetlenül érintkezik.

Ilyenkor ki kell egyenlíteni a külső és a belső nyomást, akár palackkal akár  szabad tüdővel merülsz.

Semmikép nem javasoljuk hogy egyedül kezd el gyakorolni. A kiegyenlítés folyamatát egy kezdő Freedive vagy palackos búvártanfolyam alatt szakavatott oktatók jelenlétében érdemes megtanulni és gyakorolni! (Hiszen nem csak a fülünkben kell kiegyenlíteni, hanem pl. a maszkunkban is!)

A kiegyenlítésnek két formája létezik:

1. Valsalva módszer:

A Valsalva módszerrel a búvár maszkon keresztül befogott orrán próbál levegőt kifújni, melynek hatására megnyílik az Eustach kűrt és nagyobb nyomású levegő áramlik a dobhártya mögötti területre.

2. Frenzel módszer:

A Frenzel módszernél  nyeléssel és/vagy az állkapocs mozgatásával nyitjuk meg az Eustach kürtöt.

(Ez olyan mint amikor a repülőgépen cukorkát osztogatnak hogy az utasok nyeljenek leszállás közben)

A két kiegyenlítés forma közül a Frenzel módszer az amelyik kevésbé terheli meg a fülünket. A legtöbb búvár tanfolyamon ezt a módszert ajánlják. Viszont sajnos ezzel a módszerrel a búvároknak csak egy elenyésző százaléka tud kiegyenlíteni. Ezért legtöbben a Valsalva módszert alkalmazzák.

Tipp!

Ha nem szeretnéd, hogy fájjon a füled akkor a Valsalva módszer alkalmazása előtt mindenképp fújd ki az orrodat, ezzel megelőzheted a gyulladást. Hiszen így nem kerül váladék a dobhártyád mögötti részre.

Hányszor kell kiegyenlíteni?

A búvárok a kiegyenlítést folyamatosan csinálják, ahogy egyre mélyebbre merülnek. Persze minél mélyebben van a búvár annál ritkábban kell kiegyenlíteni, hiszen a relatív nyomásnövekedés a mélység növekedésével csökken.

Nem tudsz kiegyenlíteni?!

Fontos szabály! Ha nem tudsz kiegyenlíteni akkor ne merülj mélyebbre mint ahol már érzed, hogy egy kicsit “nyom” tehát nem fáj hanem már érzed a nyomást a füleden.

Ilyenkor tilos mélyebbre merülni. Hiszen ha tovább ereszkedsz, akkor akár be is szakadhat a dobhártyád.

Tehát mindig akár méterenként is egyenlíts ki! Ez persze könnyebb ha palackkal merülsz, mert akkor van levegőd és időd a próbálkozásra.

Hogyan előzhető meg a fülfájás, ha búvárkodsz?

A fülünk belső felén természetes védő réteget képez a fülzsír.  Viszont több egymás utáni merülés esetén, sajnos kimossuk ezt a védő réteget a fülükből és az így felpuhult részeken könnyebben meg ülnek a baktériumok amik gyulladáshoz vezetnek.

Megelőzésképpen érdemes olajos cseppeket használni merülés előtt.

Merülés után pedig sose felejtsd el (főleg ha sós vízben merültél) édes tiszta vízzel kiöblíteni, majd pedig a lehetőségekhez képest megszárítani a füled.

Fülpucoló használata szigorúan tilos!

A kórokozók elleni védelem és a hatásos szárítás érdekében érdemes alkoholos fülcseppeket használni merülés után. Ezek szárítják a füled belső felületét és antibakteriális hatásukkal védik is.

Ha már fáj a füled búvárkodás után.

A fül fájás megnehezíti a búvárkodást, sőt néha nem is tudsz tovább merülni.

Mi a búvárainak legtöbbször az egyiptomi Otal fülcseppet szoktuk javasolni.

Ugyan ilyen jó ha az itthoni patikákban kevertetsz magadnak egy szárító hatású Otogutta borica nevű fülcsep. De ennek elkészülte legalább egy napot vesz igénybe. Tehát ne hagyd az utolsó percre a beszerzését!

Mind két szer esetében ajánlott egy-két (4-5) cseppet cseppenteni először az egyik, majd a másik füljáratba. De a kettő között legalább öt percig hagyni kell hogy benne legyen a szer. Tehát oldalt dőlve érdemes csinálni.

Ha már fáj a füled a jó öreg meleg sós melegítés is szokott használni.

Ha pár napig nem javul akkor érdemes orvossal megnézetni.

Ha nem tudsz kiegyenlíteni nem merülj!

Amennyiben mégis merülnél, és még lefele kínszenvedések árán sikerül is a kiegyenlítés, lehetséges hogy a felfele emelkedésnél fog nagyon fájni a füled. Ilyenkor a jó megoldás (ha már ott vagy) az, hogy a lehető leglassabban emelkedsz fel a felszínig.

Lyukas dobhártya

Lyukas dobhártyával nem lehet merülni. Ilyen estben is fordulj orvoshoz!

+1 tipp

Ha csuklya van a fejeden előfordulhat (néha még csukja nélkül is), hogy egy kis levegő marad a külső hallójáratodban, és ennek hatására nem sikerül vagy csak lassan megy a kiegyenlítés. Ilyen esetben engedj vizet füledbe, és úgy próbáld meg. természetesen betartva a fent leírtakat.

Biztonságos merülést kívánok neked!

A cápavédelemről és a cápákról beszél Magyarország egyik legnagyobb cápa tudósa, Dr. Elter Tamás.

• Miért vadásszák a cápákat?
• Mi az oka hogy félünk a cápáktól?
• Miért veszélyes, ha kihalnak ezek az élőlények?

Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz az alábbi videóban.

Te tudtad, hogy:

A több mint 400 cápa faj 3/4-e kisebb mint 1m hosszú. Ezek közül 37 faj harapott már meg embert, és csak 12 faj az ami valódi veszélyt jelenthet az emberre.
A búvárok úgy gondolják hogy cápát látni hatalmas élmény. Természetesen tiszteletben kell tartani őket hiszen vadállatokról van szó. De ha megismered a szokásaikat, és hogy hogyan kell viselkedni merülés közben velük, akkor egy izgalmas élménnyel lehetsz gazdagabb.

Hol merülhetsz cápákkal?

Véleményünk szerint ha szeretnéd megismerni a cápákat, akkor ne akváriumi körülmények között keresd az élményt.
Sok búváriskola köztük mi is szervezünk olyan túrákat, ahol a valódi élőhelyükön találkozhatsz velük.

Egyiptomban olyan helyeken van esély a nagy találkozásra, ahol burjánzik az élet, és lehetőleg van nagyobb mélység is.
A vörös tengeren ilyen helyek a belső szigetek környékén vannak.

A cápás merülésekre legnagyobb esély a reggeli merülések alatt van, hiszen később sokkal mélyebbre szoktak merülni, így nehezen lehet őket követni.

A tavalyi Brothers-Daedalus-Elphinstone búvárszafarin a csapatunknak több alkalommal is lehetősége volt Pöröly cápákkal, Szürke, és Óceáni fehérfoltú cápával merülni. Hab a tortán hogy egy-két Mantával is találkoztunk.

Idén a Titán Búvár Iskola túrái közül – nagy eséllyel – a St. John’s Rocky Zabargad szafarin lehet majd cápákkal találkozni.
Gyere el velünk, és csodáld meg ezeket a élőlényeket!